
Sétáltam a belvárosban, és észrevettem, hogy már minden gyalogos elindult a zebrán, mert zöld volt a jelzés, miközben egy vak ember fehér bottal még mindig ott áll. Megkérdeztem, hogy átkísérhetem-e, ő megköszönte és belémkarolt. Már a zebra közepén jártunk, amikor elkezdett hízni a májam, hogy én milyen baromi rendes vagyok, többszáz ember közül én vettem észre…
Tovább »